Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2008. december 2.

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ a szavazatok 5,45 százalékát kapta, a beszterce-naszódi magyarságnak idén sem lesz parlamenti képviselete. Seres Dénes, Szilágy megye 2-es számú képviselői körzetének jelöltje a szavazatok 66 százalékát szerezte meg. A szavazatok 44 százalékát szerezte meg Fekete Szabó András jelenlegi szenátor, az 1-es számú szenátori körzet jelöltje, aki a visszaosztásokat követően szintén reménykedhet egy szenátori mandátumban. Az RMDSZ 25 ezer szavazatot szerzett Szilágy megyében, az országos képviselői kosárba körülbelül 8000, fele plusz egy után fennmaradt szavazatot visznek be. /Regionális választási kitekintő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

A kortárs irodalmat népszerűsítő programja keretében Zilahon tartott író-olvasó találkozót Erdélyi Magyar Írók Ligája. Benő Attila, Király Zoltán, Orbán János Dénes, Farkas Wellmann Endre és Gáll Attila, költő öt műveit ismerhették meg a szilágysági diákok. A nagyobb erdélyi városokban nem ritkák az író-olvasó találkozók, vidéken, a kisvárosokban-nagyközségekben az elmúlt két évtizedben legfeljebb elvétve, ha megfordult egy-egy író. Ezért az E-MIL kidolgozta az Irodalmat a vidéknek programot, amelynek célja, hogy mindenhova, főként a szórványvidékekre eljuttassa a kortárs magyar irodalmat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Eurotrans Alapítvány támogatásával tavaly huszonöt írót-költő vehetett részt a kilenc Kolozsvár-környéki településen megszervezett író-olvasó találkozókon, idén pedig Fehér-, Máramaros- és Szilágy-megyei turnékat terveznek, tájékoztatott Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke. A „költők is használhatnak minden kifejezést, baj csak akkor van, ha valaki öncélúan ír obszcén szavakat, hogy felhívja magára a figyelmet” – magyarázta Orbán János Dénes író, költő, az E-MIL elnöke. /Bonczidai Éva: A jó vers legalább egy embernek tetszik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 4.

Az RMDSZ hat megyében szerezte meg a leadott szavazatok százalékarányos többségét, Szatmár, Bihar, Maros, Hargita, Kovászna és Szilágy megyékben, míg a liberálisok alig két megyében, Giurgiu és Calaras megyében. /Választási színfoltok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

2008. december 5.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna, Hargita, Maros, Bihar, Szilágy, Máramaros, Szatmár, Kolozs és Arad megyei szervezeteinek elnökei kiadott közleményükben leszögezték: támogatják az MPP elnöksége által a párt Országos Tanácsának 2009. március 14-re történő összehívását. A közlemény aláírói hangsúlyozták: nem a párton belüli tisztújítást sürgetik. /Támogatják az Országos Tanács összehívását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2008. december 9.

Több mint száz település maradt áram nélkül Erdély-szerte december 8-án reggelre a szélviharok és az erőteljes havazások miatt, és akadozott a közlekedés is a havas utak miatt. Kolozs, Szilágy, Kovászna, Maros, Szeben megyei településeken kívül Hargita megyében is 19 helység maradt áram nélkül. /Bágyi Bencze Jakab, Horváth István: Áram nélkül fél Erdély. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2009. április 15.

Szilágynagyfalu fejlődő, kulturális szempontból is viruló településsé vált. Amióta négy évvel ezelőtt Szilágybagos és Borzás kivívta függetlenségét és levált Nagyfaluról, már csak Bürgezd, egy kb. 370 lakosú kis magyar falu tartozik hozzá. Szilágynagyfalu 3440 fős lakosságának a 72 százaléka magyar anyanyelvű. Itt van Románia legnagyobb gombatelepe is, ahol naponta több tonna gombát termelnek, és az egész országot ellátják. Munkalehetőség bőven van, több cég is működik. Befejezték az ivóvízhálózat kiépítését. A falu egyik legfontosabb jellegzetessége az Arany János-kultusz. Állítólag léteznek dokumentumok annak bizonyítására, hogy a legnagyobb magyar epikus költő szülei Nagyfaluból származnának. A faluban áll a költő mellszobra, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrász alkotása. A település három néptánccsoporttal és egy mandolin zenekarral is büszkélkedhet. A nagyfalusi elemi és általános iskolában mintegy 470 gyermek tanul, az óvodában kb. 150, középiskolába nagyrészt Szilágysomlyóra járnak a gyerekek, de maradhatnak a helyi szakiskolában is. A falu egyházi szempontból heterogén közösség, öt felekezet él itt (református, római katolikus, ortodox, baptista, szabad keresztény). A református gyülekezet 820 családot számlál. A falu 68 százaléka református. A falu határában álló ifjúsági házban nyaranta táborokat szerveznek a gyermekeknek. /Sándor Boglárka Ágnes: Arany János kultusza ma is él Szilágynagyfaluban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2009. május 8.

Május 8-án kezdődik Szilágycsehben az RMDSZ partiumi önkormányzati konferenciája. A szövetség Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Beszterce-Naszód, Arad és Temes megyei elöljárói, az érdekképviseleti szervezet vezetői vesznek részt a megbeszélésen. Előadást tart többek között Török László nagyszalontai polgármester Összpontosító központosítók, avagy az önkormányzatok nehézségei napjainkban címmel, Bátori Géza, Bors község polgármestere pedig az ottani ipari park beruházási lehetőségeiről tájékoztatja az egybegyűlteket. /Partiumi önkormányzati tanácskozás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 8./

2009. június 10.

A magyar választók megértették a szolidaritás üzenetét, az összefogás rendeltetését, célját, így sikerült az RMDSZ-nek ilyen előzménytelen, közel 9 százalékos eredményt elérnie az európai parlamenti választásokon – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó rámutatott: a választások eredményeként az RMDSZ hat megyében – Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár és Szilágy – a legerősebb politikai alakulat. Szerinte ez az eredmény, de más megyéké is, tulajdonképpen határozott válasz a kormány intézkedéseire, illetve arra, hogy tovább folytatódik a magyar intézményvezetők eltávolítása a dekoncentrált hivatalokból. Erős brüsszeli képviseletünk van – jelentette ki az RMDSZ elnöke. /Markó: megértették a szolidaritás üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998